Korban én vagyok a Drugzone kakukktojás. Képzeljétek 48 éves leszek legközelebb... Sokáig hallgattam zenéket, meg jártam koncertekre, aztán húsz év hirtelen kimaradt... A gyerekeim mutatták nekem a Junkiest, hát ha elsőre nem is, másodikra már nagyon bejött. Egy ilyen koncerten hallottam előzenekarként a Zero-G-t, és teljesen elmosott a Linda hangja. A második számnál már a zsebemben volt a CD-jük. Nagyon beszartam, amikor vége lett a Zero-G-nek, féltem hogy Linda majd háziasszonyi babérokra tör, aminek az lett volna a hátránya, hogy nem hallom többet koncerten. Egyből mondtam, amikor kezdett körvonalozódni a Drugzone, hogy mint az úttörő régen ahol tudok, segítek nekik. Én csináltam a fotózásaikat, a klipp a Linda ötleteiből, de operatőrként, meg segédvágóként az én munkám volt. Ezen kívül a demo borító, meg a címketerv, a szórólap, az eredeti Cool Rock Café-s, a plakát, meg így amibe lehetett belefolytam.
Mindenkit ki kell ábrándítsak, aki azt gondolja, hogy ez mekkora önzetlenség. Pont ellenkezőleg. Csak magamra gondolok, hogy ott lehessek még egy pár koncerteken.